Fontos megemlíteni az alternatív, augmentatív (kiegészítő) kommunikációt használó személyeket is:
„A célcsoportba tartoznak azok a személyek, akiknél a beszélt és/vagy írott nyelv súlyos mértékű zavara áll fenn, melynek következtében a személy és környezete között létrejövő kommunikáció vagy nem alakul ki, vagy nem elégíti ki a kommunikációs igényeket, így a kommunikáció csak augmentatív és alternatív – AAK - kommunikációs eszközök és módszerek bevonásával lehet hatékony és akadálymentes. A kommunikációs akadály elsődleges oka ezeknél a személyeknél nem a halláskárosodás. A csoport egyes tagjainál fellelhető bizonyos mennyiségű beszéd a fentieknek megfelelően ez soha nem elegendő arra, hogy a változatos kommunikációs igényeknek megfeleljen.” (American Speech Language and Heraing Association – ASHA, 1991, id.: Kálmán, 2006)
Kommunikáció beszéd- és nyelvi zavarral elő emberrel
A korábban vázolt tünetcsoportok alapján, eltérő kommunikációt segítő stratégiákat kell alkalmaznunk. Elsődlegesen fontos tisztában lenni azzal, hogy a beszéd- és nyelvi fogyatékosság, az időskori kommunikációs zavarokat (demenciák) kivéve nem az intellektuális képességek csökkenése mellett, vagy amiatt következik be és a tünetcsoportok többségében a beszédértés megtartott (kivéve az afáziák, demenciák). Alkalmazhatunk segítő stratégiákat, azonban minden kommunikációjában támogatásra szoruló személynél a következőkben bemutatott egyes stratégiák támpontot adhatnak: