Célszerű lassuló beszédtempóval, 1-2 másodperces szünetekkel a feltett kérdésekre adott válaszok előtt, lehetőséget és időt adva az újabb kérdések megfogalmazására, a válaszok megadására, a helyes dialógus felépítésére.
Afázia esetében (a beszédértés is érintett lehet):
- A beszédértést segíti a hangsúly, a mimika és a gesztushasználat. Használja tudatosan ezeket a kommunikációs csatornákat beszéd közben!
- A megértés segítése érdekében beszéljen egy kicsit lassabban, használjon egyszerűbb mondatszerkezeteket!
- A háttérzajok elvonhatják a figyelmet és a koncentrációt. Érdemes nyugodt, zajoktól mentes helyen társalogni az afáziás személlyel.
- A megértést a jól megválasztott gesztusokkal, mimikával, szájmozgással is segítsük.
- Kezdetben olyan kérdéseket tegyen fel, amelyekre igen/nem választ lehet adni.
- A beszélgetés közben használja ki az önkifejezés különböző̋ formáit (beszéd, rajz, írás, olvasás, mozgás)!
Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK): a beszédükben, vagy beszédértésükben súlyosan akadályozott emberek nem beszéden alapuló kommunikációja. Célja, hogy lehetővé tegye, illetve segítse a sérültek beilleszkedését, a sérült kommunikáció által okozott hátrányok csökkentését érzelmi, értelmi és szociális téren. Támogatja a különféle kommunikációs módszerek használatát a minél pontosabb és gazdagabb kommunikáció érdekében. Ha rendelkezésre áll a beszéd is, akkor azt is igyekeznek a lehető legjobban kihasználni. Ez az elv a totális kommunikáció elve.