Skip navigation

Gondnokság és támogatott döntéshozatal közötti különbség

Gondnokság Támogatott döntéshozatal
belátási képesség tartós vagy időszakonként visszatérően nagymértékű csökkenése (részleges korlátozás) vagy belátási képesség tartós, teljes körű hiánya (teljes korlátozás) belátási képesség kisebb mértékű csökkenése
bírósági ítéleten alapul, a személyt akarata ellenére is gondnokság alá helyezhetik önkéntes, igénybevételét elsősorban az érintett személy kezdeményezheti

a gondnokság alá helyezett személy véleménye döntő szempont a gondnok személyének kiválasztásánál, de végül nem lehet eltekinteni a hivatásos gondnok kirendelésétől, ha nincs más személy, aki ellen a gondokság alá helyezett személy nem tiltakozik.

a támogatót a személy maga választja
a gondnokság intézménye merev, megszüntetése nehézkesebb, (hosszabb időt vehet igénybe), a bíróság döntését igényli a támogatott döntéshozatal rendszere rugalmas, megszüntetése is önkéntes
részlegesen, vagy indokolt esetben teljesen korlátozza (vagy elvonja) a személy cselekvőképességét nem érinti a személy cselekvőképességét
a fogyatékosság orvosi modelljéből indul ki a fogyatékosság emberi jogi/szociális modelljét, a személy képességeit veszi alapul
a személy önrendelkezése, autonómiája igen korlátozott, ugyanakkor hatékony védelmet és segítséget nyújt a gondnokság alá helyezett személy számára a személyét és vagyonát érintő ügyekben, illetve azon ügycsoportokban, melyekre a cselekvőképesség korlátozása vonatkozik megmarad a személy önrendelkezése, autonómiája, de nem várható el például a vagyon megóvása
főszabály szerint az együttes döntéshozatal dominál, de a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén a helyettes döntéshozatal is szerepet kap mindig az önálló, de segített döntéshozatal elve érvényesül
a gondnokolt helyett (teljes korlátozás) vagy vele együtt (részleges korlátozás) dönt; felelős a döntésért csak segíti a döntéshozatalt, a döntést a támogatott személy hozza meg, a döntésért a támogatott személy felel